Kevesebb magyar megy Angliába, megijedtünk a brexittől
Visszaesett a kelet-európai munkavállalók szigetországba özönlése, de a románok még mindig nagyon mennek.
Visszaesett a kelet-európai munkavállalók szigetországba özönlése, de a románok még mindig nagyon mennek.
Finomított a brit kormány a szigetországban dolgozó külföldiek regisztrálásával kapcsolatban. Név szerint ugyan nem listáznák őket, de a létszámukat azért korlátoznák valahogy.
A KSH összesítette, hogy a különböző statisztikák alapján mit lehet tudni a külföldön élő magyarokról, és a kép lesújtó: pont azok vándorolnak ki, akikre a leginkább szükség lenne itthon is.
Nem folytatják, csak 105 fiatalt sikerült hazahozni.
Míg korábban a magasabb fizetések miatt mentek külföldre dolgozni a magyarok, többnyire azért, hogy hazatértük után be tudják indítani az itthoni életüket, az utóbbi időben markánsan megjelent egy új kivándorló csoport. Ők a hazai közállapotok miatt már kilátástalannak ítélik saját maguk és az ország helyzetét, elegük van abból, ami itt folyik, és eleve úgy indulnak útnak, hogy soha nem akarnak visszatérni.
Csalódással csöppent vissza a telefont lecsapó hazai ügyintézők, a csigalassúságú bürokrácia, az egymásra mutogató orvosok és védőnők, illetve a féléves egészségügyi várólisták világába Gábor és Anita, aki két kisgyerekkel költözött haza Angliából. Annyira ég és föld a két ország egészségügyi rendszere között a különbség, hogy a súlyos betegséggel küzdő családanya Budapestről utazgat vissza sugárkezelésre. Azt mondják, kiköltözni sokkal könnyebb volt, mint hazajönni, de itthon legalább magyarul lehet beszélni, és tökmagozni is szabad a meccsen, még ha a játék nyomába se ér az angol focinak.
Az osztrák kancellár szerint amott kevésbé nehéz munkák vannak, ezért is érkezik hozzájuk külföldről sok munkás. Valahogyan szeretné ezt visszafogni.